Micsoda nap! Cinque Terre!

Egy buszos kirándulásra fizettem be az első szombatomra. A helyemet a neten foglaltam le még otthon, Budapesten. Gondoltam, hogy a rengeteg történelmi adat, a templomok és paloták mellett, ami Firenzében vár rám, és a Toszkán vidék előtt (Pisa, San Gimignano, Sienna) jó lesz megnézni egy egészen más tájat, a nyugati tengerpartot.

Itt öt kis halászfalu alkotja Cinque Terrét, azaz az “Öt földet”: Riomaggiore, Manarola, Vernazza, Corniglia és Monterosso al Mare

De kezdem a legelején, hátha valakinek kedvet csinálok Liguriához. Továbbá arra is jó példa a kirándulásom, hogy messzebbre is ki lehet tekinteni egy-egy mobilitás során. Szerencsére a neten minden megtalálható!

A kirándulásról az eredeti információk a szervező cég honlapján olvashatóak:  

https://www.getyourguide.com/florence-l32/florence-cinque-terre-day-trip-with-optional-hike-and-lunch-t399124/  

Reggel fél nyolckor volt a találkozó a túravezetővel a pályaudvarnál. Azért ilyen korán, mert igen messzire kellett utazni, és hogy sok-sok minden beleférjen a napba. Mondhatom, hogy ez remekül sikerült is.

Az odafelé vezető úton, a buszon az idegenvezető beszélt a toszkán történelemről, bemutatta a városokat, amelyek mellett elhaladtunk. Mesélt a pistoiai blues fesztiválról, Firenze szülöttéről, a Pinocchio szerzőjéről Carlo Collodiról, akinek a neve eredetileg Lorenzini volt, és írói álnevét arról a településről vette, ahol a gyerekkora egy részét töltötte.

Lucca mellett elhaladva megtudtuk, hogy az operaszerző Giacomo Puccini a város szülötte volt, később egy közeli faluba költözött Lagóba, ahol egy tó van róla elnevezve (Lago Puccini), hogy fontos iparág a környéken a szivargyártás, az az szivarfajta, amely az amerikai spagetti westernekben szerepelt.

Carrara mellett elhaladva láttuk sok-sok kilométer hosszan, hogy a hegy oldala fehérlik, de nem a hótól, hanem az bizony a híres carrarai márvány. A kitermelése fontos iparág volt már az ókorban is. Most főleg konyhák és fürdőszobák burkolásához használják a márványt.

Közeledve célunkhoz, ahonnan a túra indult, vagyis La Speziahoz megtudhattuk, hogy valamikor ez egy hangulatos középkori város, amelyet a II. világháborúban teljesen szétbombáztak a kikötője miatt. Dante és Petrarcha is kedvelte a vidéket, továbbá angol költők sora élt itt legalább az év egy részében, mert szerették a tájat és a klímát: Mary Shelley, Percy Bysshe Shelley és Lord Byron. Róluk itt is olvashattok: https://www.italymagazine.com/dual-language/why-ligurias-gulf-la-spezia-known-bay-poets

La Speziaban már az ókorban is foglalkoztak a só kitermelésével. A település nevéből származik - állítólag - a latin „só” kifejezés. Ez mint fizetőeszköz is szerepelt, és ebből lett a latin „fizetés” (munkabér jelentésű) kifejezés, amely ma az olasz megfelelőjében és az angol „salary” szóban is felfedezhető.

La Speziaban vonatra szálltunk, hogy elérjük Manarolát mindössze egy néhány perces vonatúttal. A Cinque Terre Nemzeti Parkba, illetve néhány túraútvonalára, és az összes Cinque Terre-i vonatra alkalmas egynapos jegy 16 euróba kerül. Korlátlan utazásra lehet felhasználni, ingyenes a vécéhasználat a falvakban, ahol egyáltalán van nyilvános vécé (többnyire csak a vsútállomásokon), és a cornigliai kis buszra is ingyen fel lehet vele szállni, ha valaki nem akarja megtenni a 370 lépcsőt fel a faluhoz.

Cinque Terre látványosságai képekben: 

1. helyszín: Manarola

2. helyszín: Corniglia

3.  helyszín: gyalogösvény  Corniglia és Vernazza között. A piros-fehér jelzésű túraútvonalon mentünk. Az út Corniglia és Vernazza között 3,5 km, 100 méter tengerszint feletti magasságról indul, és mintegy 50 perc alatt feljutottunk 200 méterre. Mindezt rekkenő hőségben. Azután valamelyest vízszintesen haladtunk, majd erősen lejtett az út Vernazza felé.

4. helyszín: Vernazza

5. helyszín: Monterosso al Mare. Ide megint csak vonattal érkeztünk. Ez az utolsó falu az ötből, Monterosso al Mare van a legészakabbra. Fürödtem is a tengerben. A víz égszínkék volt és kellemesesn meleg. Remek felüdülés volt a túra után.

6. helyszín: a tenger. Hajózás a Ligur-tengeren Monterosso és Riomaggiore között.

7. helyszín: Riomaggiore

Itt búcsút intettünk az "Öt földnek". Vonattal mentünk vissza La Speziába, ahol busz várt minket. A hazafelé tartó úton szinte mindenki aludt. 

Az idegenvezető kérte, hogy ha tehetjük, akkor a neten értékeljük az utat és az ő munkáját. Megtettem. Mindenre a maximális 5 pontot adtam, de az ár értékre csak 4-t, mert elég drága volt az út.