Olaszország és a Covid

Covid és a tanfolyam

A közel másfél éve tartó pandémia, amely több hullámban is érintette Európát is, természetesen hatással volt a tanfolyamokra is.

A legelső posztomban leírtam, hogy mi mindenféle igazolásra, illetve bejelentkezésre volt szükségem, hogy beléphessek Olaszországba. De ez csak az utazás része. Ami a képzést illeti, a Europass Teachers Academy honlapja szerint a meghirdetett, vagyis indítani szándékozott képzéseknek körülbelül az egy hatoda van csak visszaigazolva.

Kezdetben törölték a tenerifei helyszínen az egyik heti képzésemet, majd mikor abba belenyugodtam, és visszaigazoltam a képzőhelynek, hogy jó lesz a firenzei helyszínen is, akkor kiderült, hogy az én eredeti kommunikációs képzésem egyáltalán nem indul majd Firenzében. Ekkor választanom kellett helyette egy másikat.

Szerencsére, találtam egy olyat, amely kb. 80 százalékban megegyezik az eredetivel.

A képzésről majd egy másik bejegyzésben írok. Most csak a Covid miatti komplikációk miatt hoztam fel.

Mikor közeledett az indulásom ideje, írtam a képzőhelynek, hogy tudjam, milyen szabályok fognak majd érinteni: kell-e maszkot viselni, milyen típusút, kell-e oltási igazolás. Rövidesen válaszoltak, majd néhány nappal később egy részletes leírást is kaptunk a rendszabályokról, amit ki kellett nyomtatni, aláírni, és leadni az első napon. Vagyis, hogy tudomásul veszem a feltételeket.

Tehát maszkot kell viselni az épületben, amelyet csak az evés-ivás idejére szabad levenni. Mindenkinél legyen legalább egy tartalék maszk is, gyakran mossunk, fertőtlenítsünk kezet, továbbá tartsunk egymástól kellő távolságot. Az épületbe csak az oktartással kapcsolatos dolgokat szabad bevinni, és idegenek nem léphetnek be az iskola területére.

Tele van az iskola tényleg kézfertőtlenítőkkel, és a távolságot sem nehéz tartani, mert mindössze heten vagyunk a csoportban.

Külön tábla figyelmeztet a kávéautomatánál, hogy mossunk kezet a használata előtt, akárcsak a vécénél. A padlóra matricacsíkokat ragasztottak, hogy kijelöljék a sort, ha esetleg lenne ilyen a kávéautomatánál.

Covid és a mindennapi élet

A járműveken és a boltokban maszkot kell viselni. (Magyarországon ez a nyár eleje óta már nem kötelező.) A tanárnő elmondása szerint a járványhelyzet is indokolja a maszkviselést, de az is, hogy szerinte az olasz lélek olyan, hogy ha egyszer leveheti a maszkot, akkor már nem fogja visszavenni.

Az utcán, a parkokban, a múzeumok kertjében nem kell maszkot hordani. Legalábbis nem hordanak az emberek. A teraszokon sem viselnek maszkot az emberek.

Covid és a múzeumok

A dómba és minden múzeumba csak uniós oltási igazolással lehet belépni. Néhol erre csak ránéznek, néhol meg QR kód olvasóval ellenőrzik. Megelégszenek azzal, hogy van igazolásunk a telefonunkon vagy kinyomtatva, de se a nevet, se a dózisok számát, vagy az oltóanyag nevét nem nézik. Nem is igen van rá idejük. Testhőmérséklet-ellenőrzés mindenütt van, ahol az igazolást is kérik. A teremőrök szigorúan rászólnak arra, akinek az orra alá csúszott a maszkja.

A templomokba és palotákba egyszerűen besétálunk, de a maszkot viselni kell. Erre ábrák és feliratok figyelmeztetnek.

A templomokban 1,5-2 méter távolságra állították fel a székeket egymástól, és a padsorokat olyan messze húzták szét, hogy a hívek nem tudnak letérdelni a térdeplőre, és egyes helyeken matricákkal jelölték, hogy hova szabad ülni. Többnyire átlósan. Ugyan ilyen átlós matricázást láttam a La Spezia-i pályaudvaron a padon is.

Az Oblate Könyvtár tetőteraszát úgy említik a honlapok, hogy oda érdemes felmenni, mert közelről látható a dóm kupolája. Itt eredetileg kávézó lenne, de a kávézó nem üzemel, és az asztalait a könyvtárhasználóknak adják oda. Be vannak számozva az asztalok, így távolságtartás mellett, a folyosókon és a tetőteraszon tanulnak, olvasnak.